Hercegnőm.

Eső utáni ragyogásban indultam a belvárosba
lassú séta a nagyerdei negyedben énekes madarak
kísérnek,járda menti virágok,tombol a nyár itt
minden parányi látnivalót rögzítek ráérősen
megélni minden pillanatot,mert általában:
vakon csak átrohanunk az életünk napjain,mint
holmi buta programozott robotok feledve rég
a frissen sült kenyér mámorító illatát vagy egy
pohár tiszta víz ízét,nem szólva füvek,fák,arcok
csillagok derűjéről az egész nagyszerű kozmikus
lét ritmus lüktetésről fölemelő dallam-óceánról

Hadd oldjalak ki láncaidból fölszabadítva ölelésre
érintsem dombjaidat gyöngéden ébresztve lágy
szendergésből alvó,gyönyörről álmodó szívedet

Pillangó létünkben csak élni szeretném Veled
a homok ként szerte omló, de még felfogható
pillanatot !

2009. június 24.