2009. június 9., kedd

Anita.

Álmodd meg az új otthonod,fészket a nyugalomnak
ebben a gyökerestől felfordult világban
ahol az őszinte vágyak életre kelnek bátran, és mi hárman
egymásra találva tudunk végre szabadon örvendezni
egyszerű létnek és magasztos gondolkodásnak

Nem véletlen,hogy gyötört sorsúak találkoznak
emlékezünk csak:a fűszál sem görbülhet Isten akarata nélkül
arcod, ha ragyoghat e fény szépíthet engem
légy a királynőm légy a társam szüntelen a jó időket vártam
undorig szennyezett itt már minden bejárt utca

Lobogj hát reményem, szelídülj karomba újjászületni
valamennyit felfogni a fel nem foghatóból
és mesélni az eltévedt macikról piros szemű nyuszikról
vándorló őzikékről,varázslókról,gonosz démonokról
segítő angyalkákról…olyan holnapokról ahol mi utazunk

És kedvteléseink beteljesednek,nekünk kedvez a kozmikus
rezgés egy finomabb fuvallata,lázadj hát és oltsd el a kételyek
szennyező lángjait,e földet én csak miattad érintettem!