Hercegnő.

Itt ül a költő szegény búslakodó,lélegeztető gépre
szoruló,mert Hercegnő mond Isten –Szerelmére ki –más
küldhetne néhány szó oxigént élni
vagy máris megtagad szíved és engedsz zuhanni
a semmibe?

Hercegnőmnek.

Szeretnék egyszer ott lenni közeledbe ,amikor alszol
és láthatnám,ahogy ébredsz és lassan tudomásul
veszed a világot ,amelyben élsz rám pillantva
ó én kaphatnám az első mosolyt mit a mély
nyugalom óceánból is meríthetnél,amit köréd
képzelnék,mert láthatod újra boldog vagyok
amióta beléptél a képbe
Végtelenül sok szeretetre éhező vagy ,ha sokkarú
lehetnék sem volna elég
több milliárd sejted pezsdítő simogatásából
magasztos energiákkal,hogy töltődve életerőre kapj
lábujjtól fejtetőig fürödni szeretet zuhatagba
hajnali újjá születésben,madár énektől is részegülten
vár ránk az erdő hercegnőm,sokáig ne vesztegesd
Időnket,hogy mielőbb beléphessünk a bizalom
önfényű udvarába,ahol levetkőzhetünk minden
undorító maszkot,amit e züllött jelen ránk kényszerít
hiteles önmagunk megnyilvánulása legszebb
őszinte emberi hangulatában majd megérted
minden mozdulat,szó egy dallam,amit felfogsz
kimondatlan!

Hercegnő.

Nem mérhető öröm felismerni egy hercegnőt , aki meggyet fogyasztó lánynak álcázta magát de engem nem sikerült megtévesztenie
sorsát marták halálos csalódások és a sokk
azóta lazult,talán már érzi,hogy egy piszkozat rengetegen
átjutva,váratlan fájdalmak árán juthatunk át merészebb
vágyak rajzolta tájra :megélni tudatos lelki –mulatságot
miközben hullnak téveteg ideálok,a megtévesztők
és hullnak a hazug ,nektár tolvajok,menekülnek
gyáva hajnalokon lapulva iszkolnak a szép fiúk
agyukban és szívűkben üresek akár egy kínai váza

Ballada szomorú lányokra vissza se nézve vonulnak
egyetlen éjszakás szerelmet koholni újabb áldozatokért
mert csak a test szintjén élnek,éreznek,gondolkodnak
az őrjöngésre jutottak napjai már nem érdeklik őket
se életük se haláluk,vonulnak talmi győzelmükkel
tovább kegyetlen csábításokra készen

Oly gyöngéden építlek fel újra ,hogy érezd mi a különbség
és sohase csorduljon csak a boldogságtól ki a könnyed!

Hercegnőm.

Kitörölted a múltamat ,meg nem érintve már csak
a jelenem kínál forrást kettőnknek boldogulni
és jövőbe lépni tisztán áldozva szárnyaló
szerelemnek,kérlek vigyázz rám Hercegnő
egy nem kívánt mozdulat és zuhanhatunk
hideg sötét élet nélküli mélybe

Megölhetnek minket akár, itt nem tűrik
ha látják ,hogy valaki az elesettek seregében
boldog tud lenni
és kedvesét Istennői rangra emelve imádja

Elrejtőzünk majd a barbárok látómezőjéből
és szívem tartom eléd pajzs ként,ha kell
védelek gonosz szó nyilaiktól is!

„Egy napon felébredtem, és észrevettem, hogy hiányzik. Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod a kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van az életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami.” Márai Sándor

Hercegnő.

Vajon az űr,amely még üresen tátong és fájdalmat okoz
amelyet legbent hordunk titkosan,tudatos teher ként
enged-e minket szabadulni,hogy új örömöket ismerjünk fel
bátran és töröljük az előbbi forrást,amely csak látszata volt
vázlata az igazinak,jó úton jársz élő ,ha ezt kérdezed
és felismered egy mozdulatban a következő minőséget
noha megtéveszthet a külső,a forma,az álarc a kéreg
amely változik életről-életre!

Hercegnő.

Olykor beugranak képek a jövőből ,képzeld
valahol egy nagyon távoli tiszta bolygón találom
magunkat,ahol Te éppen óriási méretű meggyet
kóstolgatsz dúsan termő kívánság teljesítő fákról
arcodon néhány gyümölcs vércsepp, boldogan
énekelsz szárnyaló ősi dalt és táncolva körözöl
fölrezzenve engem keresel társad,aki rejtőzni
beléptem a sűrűbe ,hogy hiányom édesítse
az új pillanatot amikor rámtalálsz

Jeleni téridőben vadul szennyezett a világ
és nagyon-nagyon félek ,hogy nem fogod fel
kivel is találkoztál!

Ballada a vénasszonyokról.

Akartam többször is veletek társulni
fölemelni sorsotok az öröm szintjére
ám ti az anyagi világ peremén üldögéltek

fonnyadó küllemetek színesen hirdetve
lehet kínálni a petrezselymet napestig
míg én már fiatal lányt ölelek!
2009.06.11. 18:19