Csilla...

Ma amikor belépsz az estéd küszöbén, kissé fáradtan
zuhanyozol, és átgondolod a napot
azt hiszem újra és újra olvasod verseim és érzed
nem vagy egyedül,van akire gondolhatsz szívből
derűhozó varázsló férfi,meglátott és meghívott
sorsa ösvényein járni,erdők csendjében
különös világtájakra igazság magvakat ízlelni!

Csilla...

Nagyerdő parkban téged keresnek
a tavacskák,madarak,fák,füvek,virágok
s a pad oly magányos,amelyen tegnap
megtaláltalak…

Gyorsítva suhanok tova,eliramlanak
a finom időhullámok s mi állunk
lenne amiből, mégsem építjük tovább
gyorsabb lendülettel

A világ legédesebb kapcsolatát
bár rózsával,zenével,versel
hangoltam kedvedet!

Csilla...

Jaj siess futva érkezz,mint a gyors szellő
nem láthatóan is ölelj körül,annyira hiányzol
tengernyi gondolatom mit csak neked adhatok
megpillantva,akkor az arcod,mit szemüveg álcázott
láthattad szemembe mint ragyogsz

Ne hagyd kihűlni szép vágyainkat,a pillanatok is
ólom nehezen múlnak,nem lehet,hogy Te nem érzed
ezen a földön csak egymás közelében lehet élet!

Csilla...

Ma tisztább volt a tavacska,mint máskor,szerethetőbb
bárcsak lemászna szép lábadról a sötét virág
van,amit hordanunk kel míg a világ

Talán nem is sejted mennyi szépséges ősfény
rejtőzik halkan szívedben,hozzád vonzott
Múzsát kereső magányos királyt,én látom
a sok-sok, még csak nyíló ragyogást
énem szikrázó lángja öleljen,a múlt kialudt
fájt - nem fájt, ne bánd,mert kötött falak közzé zárt
a boldogság lényege,hogy szárnyal
őrült madár ként

Csilla
csillag
trilla édes dallamokba olvad jókedvünk
borús felleg se tilthatja,nevetünk

Álmodd szebbé perceid
vár-lak
gyönyörű Királynőm!

Lélek-Jelen-Lét...

Sajnálom,ha nem érted Királynőm fényövbe
merült bolygónk,egyre jobbam mögöttünk
marad a sötét,durva fájdalom és ármány
múlandó,foszladozó,zavart látvány
kapkodó és egymásnak rontó, romlott, züllött
vezetők öncélú hosszú uralmuk ideje fogytán

Nem léphetik át az óriás tűzkapukat
jövendők fény városai felé
hol túláradó öröm-táncokat lejtenek
végre énekelnek
(búsított,gyötört,félelembe,sötétbe,téveszmékbe
zárt emberek) érkeznek és énekelnek

Emlékezni kezdünk ősi tudásunkra,történelmi
szerepeinkre,hitünkből tudunk építeni
a jelenbe testesülnek legszebb,legszentebb
álmaink,ezért hullámzanak tiszta táncaink
világunkat beragyogó szeretet hajnalok érkeznek
és eltörlik a lélek-borúját!

Tünde...

Gondolom a negyven perc vége felé tartasz
írd meg nekem haza ,hogy értél,ébredő sok
gondolattal,hogy álom darabkák ébredhetnek
újra,a képek nélkülözhetetlenek öröm teremtéshez
az elszennyesedett tavacskák mellett üldögélve
(ilyenre mérgezték a föld nevű bolygót)
létünk harmóniákat hozhat,szárnyalást
álmodj valami csoda szépet,aminek következnie kell!

Ági...

Úgy tűnhet könnyű nekem a térben furikázni
ezen a meggy piros motoron
jaj most villan eszembe sötét és öreg volt a pad
ahol ültél és a háttér nyugtalan változó alakokkal
nem tudom miért álltam meg
a „hitetlenség”eleven szobrát láttam,a padon
nem nagyon nehéz társulni vele sok embert
magába hűlyített ,azzal,hogy csak az anyag létezik
gondolom követed a mai kutatások eredményeit
hogy valami egészen más a valóság

Amikor neki lendülsz a futásnak reméled sikerül
a névtelen erők kötéséből kilépned és végre
szabadon lehet száguldozni gondtalanul
elnémulnak egy időre a kellemetlen dolgok
de amire vissza érkezel a kiinduló pontba
tapasztalod,hogy ugyan az a személy jött vissza
nem egy másik, nem egy tökéletesebb
a lelki szakember is szépen vezet át érdekes
kedves gyakorlaton de mond meg mi az ami változott
alapvetően?Mert,ha valaki megoldja,nem létezik tovább

Helyre billen az önbizalom és kész,a trauma megsemmisül
és akkor nem kell eltávolodni futva
mert önmagad öröm teremtéséhez  jutva felismered
van új pozitív energiád bármi nagyszerű cselekvésre
igen a hit,a gondolatok ereje nem mérhető
nagy vágyaidat hívhatod életre vidáman
legyenek is bátor szép csodálatos álmaid
nélkülük sivár,bolond,nagyon szomorú a lét
kezedben a kód a szám csörögj bátran
és kezdődhet a kozmikus varázslat!  

Holló-Szabó Julianna.

Arcán nem lankadó a szépség,szeme tüze
sápadó csillagot gyújt,szereti nyelvét –nemzetét
e sorvadó,sötét nehéz időkben tanít
hogy egyre többen lássák a jövendő fényt
s a sokaság levesse a butaság régi
súlyos,vörös igáját,ritka manapság
álnok a papság,fehér Holló
asszony, igazat mondó

Távoli Szíriusz galaxisból hallgat íntő
jel-üzenetet és szét ossza egy tisztább
jövendőt sóvárgó hallgatóságnak

Szelídüljetek körré,hogy szívetekbe
lobbanjon a vad acsarkodást elsöprő
szeretet!

Idők jelei...

Értem én a világunk bajait,hogy idegen hideg
rezgésű lények rabságba tartják az anyagi lét
síkján élőket,sötét ravasz szándék lebeg
bennük és civilizációkat döntöttek romba
génjeinket is módosítva altatják,lassítják
az ébredést,mert félik a hüllő ivadékok
a lélek nem mérhető teremtő erejét de ütött
az idők órája,lejárt a föld terének bitorlása

Szabadságunk hajnala közeleg a hosszú
évezredek leteltek és távozniuk kell végre
Atlantisz merülése óta fogva tartóink égre
földre,hasztalan esküdnének,már sejti
a józanodó elme minden álnokságuk,minden
beszédük hazug élet és ember ellenes banda
idegen faj csak rabolta a Föld javait,alázva
szolgaságra az embert,ki lánglelkű ragyogás

Ezért ne a vérontó háborúk gerjesztését
s a rabló árulók gaztetteit lássátok
tornyok és erőművek robbantását,árvizek
szörnyű viharok tombolását,mert szeretnék
a sokaságot rettegésbe taszítani ez is bevált
fegyverük de mit se érnek már érkeznek
fényszekereiken tiszta szívű égi harcosok kiállnak
értünk és a sötét hadak roskadoznak össze

Örvendezni érett évszakok ezek,hogy helyre
billen hatalmas lélek erőnk a legyőzhetetlen
ősi Kárpátok fiaihoz illő,szeretet óceán!