Tündér...

Kedvezőtlen irányba,hogy elvitt a vonat én az erdőbe
menekültem,vigasztalódni de semmivel se lett jobb
olyan arcát mutatta most,sok féle csoportok nyüzsögtek
nehezen volna szerethető ez a tavacska is itt

Veled minden olyan más volna,gondoltam és micsoda kegy
mese tájak emeltek minden más lehet birodalomba
végtelen virág mezők kékek és lilák s a fákon okos beszélő
piros meg méregzöld papagájok,tangót táncoltam Veled
szédületes iramban,ahogy Te szereted
forró szavakat súgtam füledbe ,hogy imádlak
gyerekkori halott,vagy elszökött madaraid életre keltek
mennyi tiszta vizű vidámság
oboán a „Balladát”Te játszottad, később ének hangod
édessé szépült,aztán harmat nedves pipacs mezőkön át
suhanva, éreztem lassan vége szakad a film
haza fogok érni a szobámba és nem lehetsz ott,hogy
minden lehetséges jóval kényeztessen érted lelkesedő lelkem!