Tündér...

Küszöbén új időknek hajnalog itt ahol ülök és várlak
képzelek egy varázslatos tündér várlakot
közelében kristály tiszta folyóval,mint valaha voltak
vizeink,a nagy ipari szennyeződés előtt
földanyát tisztelték őseink a boldog holtak

Kőről-kőre,szirtről –szirtre feljutunk majd fenyvesek
táncával körbe vett,álom otthonunkba
hogy tűzbe dobva elkopott ruháinkat csak mi magunk
maradjunk éden ízű szerelemre
jönnél már,ébred –e vágyad lánytündér,porszemet se ér
százmillió percem nélküled!