2011. május 3., kedd

Margit...

„Jók a verseid, de nekem egy kicsit politikai telítettségűek. Az igazságot írod le bennük. Próbálj meg egy kicsit álmodozni!!! Ne legyen benne annyi tömény valóság! A szövegértés szempontjából egyszerűbb szavakat is használhatnál néha. A fiataloknak ez nehéz téma, nem tudják elég jól rögzíteni a kicsi-pici agyukban.”Margit.


Ami elragad a szépség,mennyire jó hozzám az ég
láthatóvá lettél,bárcsak felgyújthatnám szíved
rég vágyott tavaszi önfeledt szerelemre
álmodom,hogy megérinthetlek
rejtett édes dimenzióba vonva
Téged boldogítva

Igazad van, sokat kesergek lerobbant sorsúak
roncs életén,mert fáj nagyon
sokakat ronda múlt nyom agyon s a haza
törvénye látod még mennyire laza ingovány
s mi több lázong,hőbörög a vesztett hitvány-had

Nevezd meg a pontot,hogy hol talállak
ígérem virágok, hegyek,sebes patakok
hírtelen ébredő hangulat –csillagok tájairól
mesélek majd és arról is ,hogy a másodperc tört része
is fennköltebb lehet,mint egy zavarban,megalkuvásban
élt élet,megszokások kemény rabságába robotolva
megölve születni vágyó vágyakat

Röpke pihenésre öledbe hajtanám fejem
az évszak is lombosan ring mámorító
virág illatokban,kozmikus vándorok
ha kortyolunk némi örömöt
derűsebbé kékülhet felettünk az ég!