2009. június 30., kedd

Lilian

Amikor a parkerdő sűrűjébe értem vörös fejkendőben
feltűnt egy lány,akitől kérdeztem,hogy a kendő harsány
színe valahol nem gyújtott-e erdő tűzet
ám ő csak mosolygott és nevetett ,mint egy tündér
leültünk beszélgetni egy rejtett padra és csak néztük egymást
fejére mutatott panaszolva ,hogy sok-sok gondolat
töredék,emlék képek érzelmi roncsdarabok törnek fel benne
minthogy valaha volt kedvese szemére ismerne szememre nézve
Nyugtatni kezdtem ,megérintve gyöngéden masszírozva
majd ölelésbe fogadtuk egymást,eltelt egy darab idő
megbeszéltük,hogy találkozunk még,itt az erdőben,azon a padon
és köpünk a világra,ha csodálkozva néznek ránk,mi találkoztunk
lehet,hogy már előbbi életünk során is megérintettük egymást
majd elment a kúthoz inni és én integettem utána kedvesen
mondta,hogy megrészegült és én elengedtem nem is gyanítva
hogy mennyire hiányzik majd ragyogása és érintése!

2009. június 25., csütörtök

Monológ.

Ha meglopnak és irataid eltűnnek,igazolványaid
bankkártyáid ,amelyeken a tolvaj sem találhat pénzt
romba dönthetik élethangulatodat de ezt is túl kell élned
valaha bármely életedbe hasonló bánatot Te is okozhattál
másnak és ezért most fizetned kellett,ezek szerint mégis csak
örvendened kellene ,hogy lejárt egy nem túl kellemes visszahatás
mégis olyan búval bélelt vagy ,hogy nehéz rád ismerni

Szombatig bírd ki ,jön majd a lány,tündéri bája talán segíthet,igaz
nem lehet tudni milyen hangulatban érkezik,némi mesterkélt
alkalomra hangoltan maszkírozva,ne feled :színész palánta eleve
játszhat is önkontrolt tartva okosan átver noha nehéz a dolga
veled,bár sorsunk az önhitség miatt is elbánhat olykor velünk
megtanulni,hogy amit nagyon fontosnak tartasz az sem olyan fontos
hogy ne tudj élni létfontosságú igazolványaid nélkül

Huha!Még az is meglehet,hogy megtartva a kevés pénzt a tolvaj
bedobja a pénztárcádat irataiddal együtt a levél ládádba holnap
és nem kell kitudja hány hivatalba kérelmezni új személyi igazolványt
egészségbiztosítást :no meg a többit sorolni nincs erőm,hogy mi mindent
meg máskor ha lehet figyelj jobban és ne engedj aurád közelébe ismeretlent
ne haragudj de könnyen a szívedet is ellophatják,akik nem tudják,hogy nem olyan
nagy érték,mert több sejtje sérült vagy elhalt és csordultig tele van szerelmi

Bánatokkal sok bolond tragédiával és komédiával,igaz ,hogy új és tiszta álmokkal is
bár gyógyítani van amit bőven,akár őssejtekkel vagy nagyon kedves őszinte
szavakkal,szeretet mágiával,szerelmi lángolással roppant nagy energiákat lehetne
izzásba hozni még szárnyalni vagy képes tudom nem dönthet le egy ilyen pitiáner
nem nagyon tiszta tolvaj,aki ezzel is csak magának árthat,hogy ma elcsente a pénztárcádat
jobb sokkal jobb napokba reménykedjünk hát,a nemzeti vagyont is ellopták
mindent kilopnak naponta az országból,apró dolgokon ne merj bánkódni!

2009. június 24., szerda

Hercegnőm.

Eső utáni ragyogásban indultam a belvárosba
lassú séta a nagyerdei negyedben énekes madarak
kísérnek,járda menti virágok,tombol a nyár itt
minden parányi látnivalót rögzítek ráérősen
megélni minden pillanatot,mert általában:
vakon csak átrohanunk az életünk napjain,mint
holmi buta programozott robotok feledve rég
a frissen sült kenyér mámorító illatát vagy egy
pohár tiszta víz ízét,nem szólva füvek,fák,arcok
csillagok derűjéről az egész nagyszerű kozmikus
lét ritmus lüktetésről fölemelő dallam-óceánról

Hadd oldjalak ki láncaidból fölszabadítva ölelésre
érintsem dombjaidat gyöngéden ébresztve lágy
szendergésből alvó,gyönyörről álmodó szívedet

Pillangó létünkben csak élni szeretném Veled
a homok ként szerte omló, de még felfogható
pillanatot !

2009. június 24.

2009. június 19., péntek

Végszó,Hercegnőnek.

Üldögéljél csak a padon eszegetve a lédús meggyet
lógatva lábad világvég tartományba és várjad
vajon hány ezer év múlva érkezik közeledbe
valaki, aki sorsod magasba képes emelni hirtelen
ebben a hazában nehezen legfeljebb kánkán helyett
ajánlanak mazsoretett,hogy vonuljanak a lányok
szemlére,mint a lovak,megalázva!

Renáta

Virtuálisan küldött képet megkaptam,gyönyörű vagy
mint egy istennő,jók a vaskos láncok is illusztrálja
hogy a földnevű bolygón vágyaink láncaiban élünk
végteleníts időt,hogy elmondjam amit illik tudnod
forma és tartalom harmonizáljon és szombaton se kés
látod kedves a csillagok is pontoson keringenek
pályájukon ,ez a kép eszembe jutat egy filmet amit
valamikor veled kell forgatnom és kitalálnom,ha némi
kedved akad még amúgy is játszani Lady,mert sorsunk
így szövődik holnapos tájak fele,mint hogy a jelen

Annyira labilis létállapot,sebesség korszakban járunk
hogy őriznem kell a vágy tűzét vigyázva ki ne aludjon
olyan szomorú az arcod,amit a fotó rögzített bután
mintha egy egész óceán sírni valód akadna hírtelen
nem kétlem, lehetnek eltört fanyar hangulatok
amikor becsapottnak és megalázottnak érezzük a pillanatot,és képtelenek vagyunk kibontani jókedvünk
szirmait,mint egy kinyílott virág,amely úgy dönt
jobb megmutatni önmagát,akadnak majd jó híreim
morzsáról-morzsára összerakható a barátságunk

Tiszta vizek tündére kitudja hol késtél az időben
Neked napmeleg a mosolyod és nektár édes a szavad
és hagytál szüntelen másokat meglátni,akik csupán
a nők hasonmásai közel nézetből szennyes prostik
és sohasem értik szavam,amely boldogító volna
annyira jó,az érkezésed reménységem ,tudom
hogy holnap közeljön hozzád a világ színpad kedvedre
játszhatsz végre patomimra is álmodok tartalmat
ki láthat bizonyára majd csodálhat,mert az ember
mégis csak hozzon létre a semmiből értelmes csodákat!

2009. június 17., szerda

Duci Linda.

Önvédelemből ,ha eddig alvásba menekültél
a rút és igen gonosz világtól,itt most valami
más világol
fénybe épül lassan a helyed ,bátrabban lépj
egyetlen szépségem ,nagy, valós szerepek várnak
elesettekhez sietünk majd a jó hírrel,hogy kegyelmet
osztogat az ég

Amire őszintén lemondtál a játék öröméről,tágra
nyílt a lehetőség kapuja lábad előtt a játékra,látod
sok-sok irányt próbáltál már de bolondságra aláznak
akik nem hiteles reményt értékesítenek nem létező
sikerekről

Ez az illúziók
világa
ámítók ámítanak csupán zsebüket gazdagítva
kitaszítva a jámbor törekvőt
a semmibe
sorsok zuhannak le
a démoni erők
senkit sem kímélnek

Ébredj én kedvesem ébredj cselekvésre minek a lélek
is örvend
minden parányi alkotó elemed boldogító mámorban
táncolhat,ideje feledned a sok váratlan kudarcot
megalázó szemlékre nem kell többé megjelened

Legalább Te ne azonosítsál külsőségekkel
lélek-énünk időtlen!

2009. június 16., kedd

Duci Linda.

Vonz ez a csúcs forma ,hangsúlyos dombjaiddal
a plázacicák egyetlen hajszáladnál is kevesebbek
part nélküli szerencse ,hogy egyazon égieket
imádunk és kivezető utat ismerünk e kevésbé
tiszta anyagi világból bárcsak közeledbe lehetnék
percről-percre időtlen,hogy finom kozmikus áramlatok
kikötőjének érezzük a hajnalt vagy akár az éjszakát
fennkölt tiszta örömöket megélni jó volna végre
ha nem kéne magyarázni, miért is vagyunk vegák

Elvont fogalmakban mérhető lelki értékekről
nem is szólva,csak most belegondolok mivé fokozódhat
együtt az őszinte imádat csillagokba ívelő lehetne
minden szó gyöngéd simogatás akár, és most tűrnöm kell
hogy lenge ruháid körül érinthetnek vidám szellőcskék
láthatnak téged a fellegek vagy bárkik a városi forgatagban
és hallhatnak azok is akik ,nem olyan csodálatosnak látnak
egy fűszál is boldogabb lehet nálam,ha megérinthet
pedig képzeld csak, én türelmet tanultam kövektől ,fáktól

Reménykedem,hogy hasonló tudat szinten könnyen érted
álmaimat, vágyaimat szívem istennői rangra emel
ezzel adok többet,mint amit bárki adna!