Legalább háromszor kérdezted,hogy megfogjad-e a karom
segíteni átkelni a vad forgalomba a túlsó oldalra
minthogy Budapest ezen a szakaszán v.pálya javítás miatt
bonyolultnak is mondhatnánk a közlekedést
de, mondtam Neked,hogy a jelenléted bőven elegendő
(én vakon bízok a női –princípiumba)
Végig ,ahogy haladtunk együtt az aluljáró lépcsőn le ,alvilág
irányba,küldtelek ,hogy menj rohanj tovább,mint bárki más
aki sietve halad,nem úgy botorkálva,bottal és lassan haladva
de nem hagytál ott,mert rövid távra útirányunk is egybe esett
és mondtad most ráérsz,nem kell sietned
mint a körülöttünk a többi siető biórobotnak
Emiatt is avatnálok mese-mondó tündérré,mert mesélni
jó szívűeknek illendő,nem olyanoknak,akik csak átrohannak
vakon a tereken
és talán,ha szeretnéd beszélnék ,olyan kozmikus tájakról
ahol van értelme a teremtésnek
ahol,tisztább a nő és férfi kapcsolat!
