Nap fia ként, téged a Hold leányát szeretem
sok-sok napomat színesé,illatossá tettél
életemet átszövöd virágaiddal,lélek vidámító
képekkel női finomságokkal
Hosszú fehér ruhád szél fodrozná
kalapban,akár Te is állhatnál az erkélyen
nagy víz közelébe,hol a hullámok felett
sebes sirályok köröznek
Álmom valóságát,míg átviszem a valóságba
tapasztalhatnál kósza ,bolond illúziónak
de latba vetem gondolataim teremtő erejét
hogy valamely térsíkba veled
táncoljak
halk
kozmikus
dallamokra !