Tündér...

Jégbirodalom Királynője ejthet fogságba,hogy áttetsző
jégkristályba dermesszen és ne találj rám többé
csak holtra fagyottan

Kértem a szerelmed tűzét lobogó lángját,míg köröttem
egyre hűvösebb évszak honosul,hogy élni tudjak
szürke köznapok barlangjaiba futkosol,konok szokások
bilincseibe verve vonszolod gyerekkori küszöbtől
minden lehetséges terhed sorsodba idomultan

Miközben új korszakok világa világol már a vén horizonton
országunk felé indulva végre,többen hallgatnak az égre
hátha csitulhat a Kárpátok jajongó balladája
és igazulnak sok száz éves jövendölések
újra élednek össze állnak az elrabolt haza részek
egysülnek!