„Virág a virágban, kő a kőben, ég a tengerben, ember az emberben látja meg képmását, és leli meg együvé tartozását. Hioszi Tatiosz”
Akartam, vágytam sok éven át egy nővel az együvé tartozást
aki megért és úgy szeret,ahogy gondolom,mert láttam én
virág a virágban
kő a kőben
ég a tengerben
ember az emberben
találja meg legszebb álmát
De magányos kő maradtam
elárvult virág
tenger bajban vergődő ember
Amíg a vizes homokba megpillantottam
Isten lábnyomát!